Szószedet

Lakás mint támogatott lakhatás

A lakás Magyarországon az intézményi „támogatott lakhatás” (lásd alább) egy fajtája és formája, ami legfeljebb hat fogyatékossággal élő személy befogadására alkalmas lakás vagy ház lehet.^[96]

ENSZ Egyezmény

A Fogyatékossággal Élők Jogairól szóló ENSZ Egyezmény egy nemzetközi emberi jogi szerződés, amely kötelező erővel bír az azt ratifikáló országok kormányai számára. Az ENSZ Egyezmény az országok kötelességévé teszi „valamennyi emberi jog és alapvető szabadság teljes és egyenlő gyakorlásának előmozdítását, védelmét és biztosítását valamennyi fogyatékossággal élő személy számára”.^[97] Az Egyezményt 2006-ban fogadták el, és 2008-ban lépett hatályba. A mai napig 150 ország ratifikálta. Magyarország volt a második olyan ország, amely ratifikálta az ENSZ Egyezményt 2007. július 20-án.

ENSZ fogyatékosügyi bizottsága

A Fogyatékossággal Élő Személyek Jogainak Bizottsága (az ENSZ fogyatékosügyi bizottsága) egy 18 fős szakértői testület, amelynek feladata az országoknak az ENSZ Egyezményben foglalt rendelkezésekkel való megfelelőségének monitorozása. A Bizottság feladata, hogy az ENSZ Egyezményt értelmezze és iránymutatást adjon a kormányoknak az ENSZ Egyezmény végrehajtásának módjára vonatkozóan.

Záró észrevételek/megjegyzések

Az ENSZ Egyezményt ratifikáló minden egyes ország köteles két évvel az Egyezmény ratifikációját követően, majd azt követően négy évenként, jelentést benyújtani az ENSZ fogyatékosügyi bizottsága számára , (ENSZ Egyezmény, 35. cikk). A jelentésnek tartalmaznia kell, hogy az adott ország hogyan érvényesíti az Egyezményben foglalt jogokat. Az országjelentés vizsgálatát követően az ENSZ fogyatékosügyi bizottsága ajánlásokat tesz az adott ország számára. Az ezeket az ajánlásokat tartalmazó dokumentumot nevezik „záró észrevételeknek/megjegyzéseknek”.

Fogyatékossági támogatás

A fogyatékossági támogatás a magyar kormány által a súlyos fogyatékossággal élő felnőttek részére nyújtott pénzbeli támogatás.  A támogatást az olyan súlyos fogyatékossággal élő személyek kaphatják meg, aki önálló életre képtelenek vagy mások tartós támogatására szorulnak.^[98]

Lakóotthonok

A lakóotthon Magyarországon az intézményi ellátás egyik formája. Lakóotthon lehet a hét és tizenkettő közötti fogyatékossággal élő személy befogadására alkalmas lakás vagy ház.^[99]

Gondnokság

Magyarországon a bíróság az értelmi fogyatékossággal élő személyt gondnokság alá helyezheti, ha ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – „mentális zavara” következtében – tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent,[100] vagy teljeskörűen hiányzik.[101] Gondokság alá helyezés esetén a jogilag érvényes döntések meghozatalának joga egy másik személyre, a gondnokra kerül átruházásra. Magyarországon gondnok lehet az érintett személy családtagja, gondozója vagy a gyámhatóság által alkalmazott hivatásos gondnok. Magyarországon a gondnokság lehet „cselekvőképességet teljesen korlátozó” (teljeskörű), amely a személy életének minden döntését érinti vagy részleges, amikor a bíróság a személy életének meghatározott területein való döntéshozatal jogát vonhatja meg (például pénzügyek vagy egészségügy).[102] Ez Magyarországon azt jelenti, hogy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság esetében a személy helyett gondnoka hozza meg a döntéseket, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetében  pedig az adott személy az élet meghatározott területein döntést kizárólag a gondnoka beleegyezésével hozhat.[103]

Fogyatékosok otthona, gondozóháza

A fogyatékosok otthona, gondozóháza egy bentlakásos intézmény, amely hosszú távon gondozást, ápolást, lakhatást és rehabilitációt biztosít azoknak a fogyatékossággal élő személyeknek, akiket – a szociális törvény 69.§-e szerint – csupán intézményekben lehet ellátni, oktatni, képezni és foglalkoztatni.^[104]

Pszichiátriai betegek otthona

A pszichiátriai betegek otthona egy bentlakásos intézmény, amely olyan mentális egészségi problémával élő személyek részére nyújt hosszú távon ellátást, akik nem veszélyeztető állapotúak és gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, de egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt önmaguk ellátására nem képesek.^[105]

Jog- és cselekvőképesség

A jog- és cselekvőképesség a jogban azt jelenti, hogy valaki jogosult és képes a jog által elismert döntéseket meghozni.^[106] A gondnokság alatt álló személy cselekvőképességgel nem rendelkezik. Egy adott személy döntései érvényességének elismerése kiterjedhet az élet minden területére, ideértve a pénzügyi és tulajdonjogi kérdéseket, a tartózkodási jogokat, a foglalkoztatást, a házasságot, a szülői, szexuális és reprodukciós jogokat, az öröklést, a szavazást és a közhivatal betöltését.

Lakócentrum

A lakócentrum Magyarországon az intézményi ellátás egyik formája. Lakócentrum lehet legfeljebb ötven fogyatékossággal élő személy befogadására alkalmas lakás vagy épületegyüttes.^[107]

„Értelmi fogyatékossággal és pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek”

Az „értelmi fogyatékossággal és pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek” alatt az MDAC az értelmi, fejlődési, kognitív és/vagy pszichoszociális fogyatékossággal élő személyeket érti. 

„Pszichoszociális (mentális egészségi) fogyatékossággal élő személyek’’ és „mentális egészségi problémával élő személyek”

A pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek azok a személyek, akik mentális egészségi problémával vagy mentális betegséggel rendelkeznek, és/vagy akiket mentális egészségi szolgáltatások igénybevevőiként, pszichiátriai túlélőkként vagy hétköznapi nyelvhasználattal gyakran „őrültekként” jelölnek meg. Ezek nem egymást kölcsönösen kizáró csoportok. A pszichoszociális fogyatékossággal élő személyeket értelmi, fejlődési vagy kognitív fogyatékossággal élő személyekként is azonosítják.

‘Értelmi fogyatékossággal élő személyek’

Az értelmi fogyatékossággal élő személyek általában nagyobb nehézségekkel szembesülnek, mint a működő értelmi és adaptív képességekkel élő személyek nagy többsége, a születéstől fennálló vagy tizennyolc éves kor előtt jelentkező tartós állapot miatt. A fejlődési fogyatékosság magában foglalja az értelmi fogyatékosságot és a fejlődési kihívásokkal élőként megjelölt személyeket is, ideértve az agyi bénulást, az autizmus spektrumzavart és a magzati alkohol spektrumzavart.  A kognitív fogyatékosság a tanulási és információ feldolgozási nehézségekre vonatkozik és az társulhat szerzett agysérüléssel, stroke-kal és demenciával, ideértve az Alzheimer-kórt is. Ezek nem egymást kölcsönösen kizáró csoportok. Sok értelmi fogyatékossággal, fejlődési vagy kongnitív fogyatékossággal élő embernél pszichoszociális fogyatékosság is felismerhető.

Személyes segítség

A személyes segítség olyanegyéni támogató szolgáltatás, amely főként otthoni támogatást nyújt azzal a céllal, hogy megelőzze az elkülönítést, és biztosítsa a közösségbe történő beilleszkedést. Magyarországon a személyes segítség számos tevékenységi területen igénybe vehető, mint például személyes ellátás a mindennapi életben, a háztartásban, pénzügyi tevékenységek, oktatás/nevelés és foglalkoztatás. Ez legfeljebb napi 4 óra.

Személyes költségvetés

A személyes költségvetés egy pénzösszeg, amelyet az állam a fogyatékossággal élő személynek ad azzal a céllal, hogy igénybe tudja venni a számára szükséges egyéni támogató szolgáltatásokat. A személyes költségvetés célja, hogy lehetővé tegye az értelmi fogyatékossággal és pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek számára, hogy az általuk kapott támogatás és a támogatás nyújtásának módja felett nagyobb ellenőrzést gyakorolhassanak.

Támogatott lakhatás

A támogatott lakhatás a magyar kormány által az értelmi fogyatékossággal, mentális egészségi problémával élő személyek, valamint hajléktalanok részére biztosított számos intézményi ellátást, támogatást és szolgáltatást foglal magában a 2013. január 1-jétől hatályos, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (szociális törvény) alapján.^[108] A kapcsolódó szolgáltatások tartalmazzák a lakhatást, a mentális egészségügyi ellátást, a szociális munkát és más támogatásokat. A szolgáltatás, amelynek célja, hogy a fogyatékossággal élő személy szükségleteinek megfelelően biztosítsa annak részvételét a társadalmi életben, kiterjedhet az ügyfél életkörülményeinek nyomon követésére, étkeztetésére, ápolására, személyes fejlesztésére és a tanulás biztosítására..[109] A szociális törvény módosítása 2013. január 1-jén lépett hatályba, arra vonatkozóan azonban, hogy hány támogatott elhelyezésre került már sor, nem áll rendelkezésre adat. Az intézménykiváltási folyamat révén csak 700 bentlakó ún. támogatott helyre, köztük „lakócentrumokba” és a „lakóotthonokba” (lásd fent) történő kiköltöztetése van folyamatban.

Ésszerű alkalmazkodás

Az ésszerű alkalmazkodás azokat a szükséges és megfelelő kiigazító intézkedéseket és változtatásokat jelenti, amelyek elengedhetetlenek a fogyatékossággal élő személyek  joggyakorlásának biztosítása tekintetében. Az ésszerű alkalmazkodás jelentheti például segítő személyzet biztosítását értelmi fogyatékossággal élő gyermekek számára, amelynek révén e gyermekek is hozzáférhetnek a többségi, befogadó oktatási környezethez. A foglalkoztatás tekintetében az ésszerű alkalmazkodás jó példája a könnyen olvasható tájékoztatók készítése  a munkavállalók számára. Az ésszerű alkalmazkodáshoz való a jogot az ENSZ fogyatékosügyi egyezménye biztosítja.[110]

Támogatott döntéshozatal

A támogatott döntéshozatal azt jelenti, hogy a támogató segíti a támogatott személyt a választásban és abban, hogy választását másokkal, például bankokkal, orvosokkal, munkáltatókkal közölje.[111] A támogató és a támogatott személy közötti kapcsolatnak bizalmi viszonyon kell alapulnia.[112] Ezt a viszonyt harmadik személyeknek, ideértve az állami hatóságokat is, el kell ismerniük, de azt nem írhatják elő vagy engedélyezhetik. A támogatott döntéshozatal a személy jog- és cselekvőképességét nem érinti.

A 2013. évi magyar Polgári Törvénykönyv ugyan bevezette a fogyatékossággal élő személyek számára a „támogatott döntéshozatalt”, de ez az intézkedés nem felel meg a támogatott döntéshozatal fent említett elveinek. A Polgári Törvénykönyv alapján a támogatott döntéshozatal olyan intézkedés, amelyet a gyámhivatal rendel el. A jog továbbá nem követeli meg, hogy a támogató és a támogatott személy közötti kapcsolat alapja a bizalom legyen.

Fogyatékosok átmeneti otthona, gondozóháza

A fogyatékosok átmeneti otthona, gondozóháza olyan szociális intézmény, amely azoknak a fogyatékossággal élő személyeknek kínál ideiglenes otthont, akiket a családjuk nem tud ellátni vagy akiknek az átmeneti elhelyezése családjuk terheinek csökkentését szolgálja.[113] Átmeneti otthonban a fogyatékosságal élő személy legfeljebb egy évig helyezhető el.