1(D) indikátor: Tiszteletben tartja-e a jog az értelmi fogyatékossággal élő személyek arra vonatkozó választását, hogy hol és kivel éljenek együtt és milyen szolgáltatásokat vegyenek igénybe?
Következtetés:
Nem. A fogyatékossággal élő személyeket az életükkel kapcsolatos választás jogától megfosztó összes európai ország közül Magyarország áll az első helyen.[21]
Magyarázat:
A lakóhely megválasztásának jogát Magyarország Alaptörvénye[22] és az ENSZ Egyezmény biztosítja. Ugyanakkor ezzel a joggal a gondnokság alá helyezett személyek nem rendelkeznek.[23] Magyarországon több mint 55.000 személy áll gondnokság alatt, amely arány magasabb, mint bármely más európai országban.[24] Sok értelmi fogyatékossággal és pszichoszociális fogyatékossággal élő személy azért él intézményben, mert a gondnoka ott helyezte el. Az intézményben élő értelmi fogyatékossággal élő személyek 92%-a gondnokság alatt állt az ENSZ Egyezmény Magyarország általi ratifikációját követő évben,[25] és ez az arány a mai napig változatlan.
[21] Mental Disability Advocacy Center, Jog- és cselekvőképesség Európában, (Budapest, MDAC, 2013), 22, elérhetőség: http://mdac.org/sites/mdac.info/files/legal_capacity_in_europe.pdf (utolsó hozzáférés: 2014. szeptember 23.).
[22] Magyarország Alaptörvényének XXVII. cikke, 2011. április 25.
[23] Ha valamely személy a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, a gondnok jogosult eldönteni, hogy hol lakjon. Ha valamely személy a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alatt áll, kizárólag a gondnok jóváhagyásával hozhat döntést.
A 2013. évi Polgári Törvénykönyv 2:20.§ (1) és 2:22.§ (1) bekezdései
[24] Mental Disability Advocacy Center, Jog- és cselekvőképesség Európában, 54-55.
[25] Verdes Tamás, Tóth Marcell: A per tárgya, Gondnokság alá helyezett személyek társadalmi kirekesztődésének mozgásformái a rendszerváltás utáni Magyarországon, 81.