3(A) indikátor: Hozzáférnek-e az értelmi fogyatékossággal és pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek a többségi oktatáshoz? Befogadó és az egyéni igényeikhez igazított-e az oktatás?

Következtetés:
Nem, az értelmi fogyatékossággal és pszichoszociális fogyatékossággal élő személyeknek nincs tényleges lehetősége arra, hogy a magyar oktatási rendszer összes szintjén befogadó oktatásban vegyenek részt. .

Magyarázat:
Magyarország Alaptörvénye szerint az állam biztosítja az oktatáshoz való jogot „a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével”.[76] Az általános iskolai oktatás kivétel nélkül minden gyermek számára kötelező.

Az értelmi fogyatékossággal és pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek iskolai végzettségi szintje jelentősen alacsonyabb, mint az általános népességé. A 2011. évi statisztikai adatok szerint az értelmi fogyatékossággal élő személyek fele nem fejezte be az általános iskolát.[77] A kirekesztés és az elkülönítés a középiskolában és a felsőfokú oktatásban is folytatódik.[78] A jelentés szerint kizárólag az értelmi fogyatékossággal élő személyek 1,8%-a fejezte be a középiskolát, és csak 0,7%-a szerzett főiskolai vagy egyetemi diplomát.[79] Az értelmi fogyatékossággal élő gyermekeket gyakran elkülönített iskolákban helyezik el, amellyelkapcsolatbanaz ENSZ fogyatékosügyi bizottsága aggodalmát fejezte ki.^[80] Az ésszerű alkalmazkodás biztosítása az értelmi fogyatékossággal élő gyermekek részére nem kötelező, amelynek eredményeként sokuk kimarad a hagyományos oktatásból.